dr. Jacsó Pál: VIRÁGVASÁRNAPTÓL – NAGYPÉNTEKIG..
(részlet)
Megroppant már fáradt vállam és nyakam.
Tolong alattam a kíváncsi tömeg
bámészkodón, ki szánón-fájdalmasan.
Az ember üdvéért testesültem meg.
Sorsom ellenében mást nem tehettem,
végigjártam sok vérrel megírt rögöt.
Bűnbánók vétkeit magamra vettem,
felettem Atyám hatalma őrködött.
Sebeimet rozsda mérgezi vérrel,
gyöngyöző arcomon tompa fájdalom,
de a világ majd megtelik reménnyel,
s elkopik felettem minden rágalom.
Nemsokára megtérek hozzád: Atyám!
A dicsőséges Mindenség vár ma rám.
(…)
*****
/De én mondom néktek:
Ha jövő ilyenkorra eljönne közétek,
péntekig sem várva, dühös félelemből,
hétfőn délutánra megfeszítenétek…/
