Aradon dr. Gyulai Éva muzeológus egy 18. századi, latin nyelvű, kéziratos kódexet fedezett fel, amely az aradi minorita tartományfőnökség könyvtárából került elő. Az iratgyűjtemény egy nagy osztálykönvv, amely a miskolci minorita kisgimnáziumba 1773 és 1816 között tanuló diákok anyakönyvi adatait, előmenetelüket és félévi, valamint tanév végi eredményeit tartalmazza. Az Arad megyei könyvtár dr. Gyulai Éva kérésére digitális másolatot készített az iratkötegről, Veres Pál polgármester közbenjárására kinyomtatták, és a két, vaskos kötetet az egykori katolikus főgimnázium jogutódjának, a Földes Ferenc Gimnáziumnak ajándékozták.
Az iskola történetének kutatását rengeteg információval segíti az osztálykönyv. A Kelemen Didák minorita főapát által alapított, 1730-ban felépített, két tantermes, katolikus iskolában eleinte elemi osztály működött, majd 1753 után már kisgimnáziumi képzést nyújtott az intézmény. 1730-1776 között a jezsuiták által alkotott Ratio Studiorum szabályozta a gimnáziumi képzést 5 évfolyamon, de ebből Miskolcon ebben az időszakban csak 3 évfolyam működött grammatikai osztályokkal. Megtanulták a latin, majd a görög nyelv alapjait, a fordítás módszertanát, tanultak verstant. A két tanteremben két tanárral folyt az oktatás a hét minden napján, délelőtt és délután 2-2 órában, szombaton vallásoktatás volt minorita tanárokkal.
A Mária Terézia idején bevezetett Ratio Educationis után, 1781-1806-ig már öt évfolyammal működött a miskolci minorita gimnázium, humán és természettudományos tantárgyakkal a latin mellett. II. József idején kötelező tantárgy lett a német nyelv. A heti órarend is módosult, kedden délután és csütörtökönként nem volt tanítás, a nagy szünidő szeptemberben és októberben volt. Az első félévi vizsgák áprilisban, a tanév végiek szeptember elején voltak.
A II. Ratio Educationis (1807-1850) arról rendelkezett, hogy a gimnáziumok 6 évfolyamosak legyenek, s a miskolci katolikus gimnáziumot is így szervezték át. Az első négy évfolyam az alapozó tantárgyak mellett (számtan, írás, olvasás, beszéd, földrajz, történelem) továbbra is a latint tekintette legfontosabbnak. A felső két osztályban, a heti 25 órában bővült a tantárgyak köre is (retorika, állattan, növénytan, ásványtan, költészettan). A tanév rendjében nem történt érdemi változás. Az új képzési rendszer és a megnövekedett tanulói létszám miatt felépült egy hat tantermes új iskola a régi helyén. Ezt az épületet lebontották 1911-ben, s helyére építették a Földes mai épülettömbjét.
Az értékes aradi iratgyűjtemény betekintést nyújt a korabeli tanítási, képzési rendszer működésébe, megtudhatjuk, mely országrészekből, településekről érkeztek a diákok. Ezek az adatok jól mutatják Miskolc város benépesítésének folyamatát is a 18. században. Tájékoztatnak a szülők társadalmi helyzetéről, foglalkozásáról, a diákok előmeneteléről, vizsgaeredményeiről. Mindezek fontos adalékok az iskola történetének kutatásához.
Rejtély azonban, hogyan került Aradra a kódex. Feltételezhetjük, hogy valamelyik minorita gimnáziumi igazgatót vagy tanárt az aradi tartományi központba helyezték át, s talán ő vitte, vihette magával a becses gyűjteményt. Ma már ezt lehetetlen kideríteni. Köszönettel tartozunk dr. Gyulai Éva muzeológusnak, aki megtalálta, s az iskolának ajándékozta az értékes dokumentumot!
Dr. Szabó Istvánné
