Nagyszüleink ezt se gondolták volna… Mérlegen Miskolc és Kecskemét teljesítménye a 2010-es évtizedben
Hazánk nagyvárosai eltérő pályaívet futottak az elmúlt évtizedben. Ahhoz, hogy jobban megértsük Miskolc város jelenlegi gazdasági helyzetét érdemes górcső alá venni más települések iparfejlesztési politikáit is.
Miért ne tennénk fel a kérdést, hogy az iparfejlesztés területén milyen eredménnyel zárta Miskolc és Kecskemét a 2010-es évtizedet?
A két város eltérő karakterjegyekkel, történelmi múlttal, ipari hagyományokkal rendelkezik és mindkét településen összetéveszthetetlen a „genius loci”, azaz a hely szelleme. Kecskemét a Duna-Tisza közén fekszik az ország középső területén, jelentős mezőgazdasági múlttal büszkélkedhet, elég, ha szőlőültetvényeire gondolunk. Nagyipari hagyományok helyett, a 20. században kialakult élelmiszer-feldolgozó ipara vált jelentőssé. Miskolcot ismerjük, kereskedőváros az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, több mint 150 éves nehézipari és bányászati múlttal és remek természeti adottságokkal rendelkező megyeszékhely.
A két város eltérő pályaívet futott be az elmúlt évtizedben, ami számos tapasztalatot jelent számunkra. Kecskeméten a 2008-as gazdasági világválság kellős közepén megértették, hogy dobbal nem lehet verebet fogni, ezért a város gazdaságfejlesztése terén történelmi fordulatot hajtottak végre és lerakták a Mercedes gyár alapkövét. A gyártás 2012 március végén kezdődött meg, ennek a beruházásnak köszönhetően az elmúlt évtizedben nagy utat tett meg a város.
A kecskeméti gyakorlattal szemben a miskolci politikai elit úgy ítélte meg, hogy városunk elsősorban „zöld és okos” legyen. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kimondott szónak teremtő ereje van, a Mercedes gyárhoz hasonló ipari beruházás nem is valósult meg városunkban. Az évtized legnagyobb volumenű autóipari beruházását Miskolcon a Takata, mai nevén Joyson cégcsoport valósította meg, ahol utasvédelmi eszközöket gyártanak napjainkban.
De nézzük a számokat!
Az évtized kezdetén, 2011-ben Miskolc iparűzési adóbevétele 6,2 milliárd forint volt, szemben Kecskemét 5 milliárd forintos bevételével. Ez azt jelenti, hogy Kecskemét városa körülbelül a 80%-át szedte be a miskolci iparűzési adóbevételnek. Innen indultunk, de nézzük, hová jutottunk az évtized végére. A koronavírus járványt megelőző évben, 2019-ben Kecskeméten (12,1 milliárd forint) már több iparűzési adó folyt be a város kasszájába, mint Miskolcon (11,8 milliárd forint). A 2010-es évtized utolsó évében tovább nőtt az olló a két település között, Kecskemét iparűzési adóbevétele meghaladta a 11,7 milliárd forintot, Miskolcon még a 11 milliárd forintot sem érte el az iparűzési bevétel. 2020-ban Kecskemét iparűzési adóbevétele több mint a 107 %-át tette ki a miskolcinak! Emlékszünk még honnan indultunk 2011-ban? 2015 és 2019 között Miskolc helyi adóbevételei 28 %-kal, Kecskeméten viszont 50 %-kal nőttek! Igen, egy hagyományosan mezővárosi karakterű város gyakorlatilag állva hagyott bennünket.
Még szembeötlőbb a különbség, ha a lakónépesség alakulását tesszük mérlegre. 2011 év végén Miskolcon 165 ezren laktak, Kecskeméten 111 ezren. 2020 végén Miskolcon a KSH adatai szerint 150 ezer fő volt a lakónépesség, Kecskeméten pedig 109 ezer fő. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es évtizedben Miskolc lakónépességének csaknem 9 %-át elveszítette, szemben Kecskeméttel, ahol az országos átlagnál alacsonyabb mértékben, 1,5 %-kal csökkent a lakosság.
Igaz, hogy Miskolchoz hasonlóan Kecskemét is a Dunától innen eső oldalán fekszik hazánknak, de vannak, akik úgy látják, hogy rossz az összehasonlítási alap a két város között, ezért vessünk egy pillantást – az iparfejlesztés területén – azokra a nagyvárosokra is, akik tőlünk északabbra, vagy keletebbre helyezkednek el és 100 kilométernél közelebb fekszenek Miskolchoz.
Kassa – Volvo gyár építése, melynek a tervezett átadása 2026-ban várható, 480 milliárd forintos beruházás, éves szinten 250 ezer tisztán elektromos autó gyártását teszi majd lehetővé. Miskolc – Kassa távolsága: 90 km.
Nyíregyháza – A dél-koreai W-Scope cég 290 milliárdos beruházása. Ez a 2022. év legnagyobb zöldmezős beruházása Magyarországon! Elektromos autók akkumulátoraihoz fognak alkatrészeket gyártani, mellyel 1200 új munkahelyet teremtenek. Miskolc – Nyíregyháza távolsága: 90 km.
Debrecen – BMW cégcsoport beruházása, melynek átadását előreláthatólag 2025-ben tervezik, közel 400 milliárd forintos beruházás, évente több mint 150 ezer elektromos autó fog legördülni a gyártósorról, mindezzel 1000 új munkahely fog létrejönni a cívisvárosban. Miskolc- Debrecen távolsága: 100 km.
A 2010-es évtized fontos tanulságai:
1. A magyar gazdaság gerincét az autóipar jelenti, a szektor termelése 2010-ben 3600 milliárd forint volt, 2021-ben 9400 milliárd, az évtized elején 90 ezer embernek adott munkát, mára közel 160 ezer főt foglalkoztat az ágazat.
2. Az új nehézipar az autógyártás lett hazánkban, mely jellemzően a legmodernebb technológiát telepíti és zöldmezős beruházásként jelenik meg az egyes településeken.
3. Csak akkor leszünk ismét erős és sikeres város, csak akkor fogjuk tudni megvédeni elért eredményeinket, csak akkor lesz jól szervezett busz- és villamosközlekedésünk, csak akkor leszünk ismét büszke miskolci városlakók, ha ipari beruházásainkat jelentősen tudjuk növelni. Ennek a programnak ma nincs alternatívája.
Ez a 2010-es évtized legnagyobb tanulsága!
Írta: Kováts Ágoston
