Múltidéző című sorozatunk Reiman Zoltán, miskolci lokálpatrióta tollából – 7. rész
,,(…) és tábort ütének a Heuyou-folyó mellett a Tiszáig és Emeudig és ott maradának egy hónapig. Holott is a vezér Bungernek, Borsu atyjának, nagy földet adott, a Tapolucea vizéről a Sauyou vizéig, melyet Miskoucynak hínak, és adott neki egy várat, melyet Geurunak neveznek s azon várat fia Borsu a maga várával, melyet Borsodnak hínak, egy vármegyévé tette.”(Hadtörténelmi Közlemények, 1927. évfolyam (28. kötet. Budapest, 1927) – 1. Dr. Szendrei János: A diósgyőri vár története 265. p. (266. oldal)
Minden kétséget kizáróan Diósgyőr már az őskorban is lakott volt a régészek kutatásai szerint. A várral szemben elhelyezkedő Várhegyen – illetve annak aljában – őskori település nyomaira bukkantak.
Az írott történelem előtti időkben keletkezett a diósgyőri földvár is. Több ezer évvel ezelőtt a mai vár helyén álló kis dombot a területen élők ,,földhányással kiegészítve köralakú erőddé képezték ki”. (Dr. Szendrei János: A Diósgyőri vár története (Budapest, 1927, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 4. oldal)
Az erődítést az avarok már bizonyosan Győrnek nevezték, a honfoglaló magyarok birtokba vették, és tovább használták.
,,A honfoglalás ideje alatt s közvetlen utáni időkben épült ősmagyar várak is mind földerődök voltak, melyek a kő- és bronzkori telepek fölé az avar rhingek módjára úgy épültek, hogy a körülötte lévő árkokat mélyítve, annak földjét a vár magasságának emelésére fordították, s hogy le ne omoljon facölöpöket és gerendákat verték közé, vesszőkkel összefonták, agyaggal tapasztották s végül gyeppel, gyepűvel fedték.” (Dr. Szendrei János: A Diósgyőri vár története (Budapest, 1927, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda), 7. oldal)
Diósgyőr nevét számtalan változatban találjuk az évszázadok folyamán. Anonymusnál fordul elő először, ahogy ezt fentebb is olvashatjuk, ő Geurunak nevezi. Aztán 1248-ban Nagygyőr (ez különböztette meg Kisgyőrtől), 1261-ben Nagyvár, 1313-ban Geur, 1315-ben Győs Geűr, 1333-ban Geör, 1341-ben Gewr, 1366-ban Diosgwr, 1376-ban Dyosger, 1399-ben ismét Nagygyőr, 1416-ban Dywsgewr, 1471-ben Dyosgywr és Dyos Gywr, 1472-ben Diósgyewr, 1473-ban Dyosgyeor, 1478-ban Dyosgyer és Diósgyeör, 1504-ben Dyos Gewr.
Érdekesség, hogy Rákóczi fejedelem miskolci tartózkodása idején Diós Gyűrnek írja. A Győr név egyébként a középkorban személy- és nemzetségnévként is szerepel az írott forrásokban. Először tehát Geurunak nevezték a kör alakú földvár miatt, amely már a honfoglalás korában – vagy akár már sokkal korábban – létezett.
Na de miért diós? Szendrey János, Miskolc nagy helytörténésze, monográfusa szerint a pálos rend remetéinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a gyümölcsös-, és dióskertek meghonosításával Diósgyőr Diós-győrré lett a XIV. század folyamán.
írta: Reiman Zoltán
