Múltidéző sorozatunk
Reiman Zoltán, miskolci lokálpatrióta tollából – 62. rész
Népkertünk dísze, legfontosabb épülete, és ahogy az Avasi kilátót, a Vigadót is kontúrjaiból felismeri minden miskolci polgár.
A korabeli források szerint létezett egy “régi Vigadó” a Népkertben, amely 1885 és 1888 között, fából épült.
Az újabb, a téglaépület tervei 1898-ra készültek el. Adler Károly volt a tervező, aki akkoriban a város főmérnöki pozícióját töltötte be. De az építkezés nem kezdődött el, ennek az volt az oka, hogy közben egy másik projekt is készült. Ez Görgey László és Siess Viktor munkája volt, és csak kis részletekben tért el a főmérnökétől.
1903-ra készült el maga az épület, amihez az alapot nem a Népkertből “hasították ki”, hanem vásároltak egy 1400 négyszögöles telket a várostól. Itt épült fel az a Vigadó, ahová a régi, fából készült épület berendezése is került.
Sajnos a miskolciak tetszését nem nyerte el a Népkert új ékessége, így bérlőt is alig találtak hozzá. A város polgárai a régi épületet szerették volna viszontlátni és azt mondták, hogy a városi vezetők költözzenek ide, mert ők építették a csúfságot. A város közönsége pedig szeretne egy újat.
Végül azért csak megbarátkozott az új Vigadóval Miskolc lakossága, főleg, amikor két legendás vezető, előbb Bokros Károly, majd később Böczögő József üzemeltette a helyet. Ez volt az aranykor, még az I. világháborút megelőzően.
A nagy háború előtt sportteleppé alakították a Vigadót, a Miskolci Sport Egyesület csarnokává, a korcsolya- és teniszpályák kiszolgáló egységévé. Természetesen a vendéglátás funkcióját sem veszítette el a létesítmény.
1926-ra készült el az új népkerti sportpálya, amelyet Hajós Alfréd tervezett. A miskolci újságok arról írtak ekkoriban, hogy a Vigadót is az ő tervei alapján alakítják majd igazi tornacsarnokká. Így is történt, és 1927-ben készült el az épület, amely küllemében akkor nyerte el a ma is látható formáját. A város 25 évre engedte át a Miskolci Attila Kör számára a csarnok használati jogát, és ekkortól használatos a Sport vendéglő elnevezés is.
A háború utáni időszakról kevesebb információnk van, de azért a zenés, táncos, kerthelyiséges szórakozóhelyre, ami itt működött, mindenki emlékszik.
De nem csak a szórakozóhely marad emlékezetes. Először a MAK, majd a Miskolci MTE használta az épületet sportcsarnokként, ahol nagyon híres sportolók fordultak meg. Világbajnokok, olimpiai bajnoki címek tulajdonosai szerepeltek a Népkertben. A pingpong, a vívás és számtalan más sportág mestereit láthatták a miskolciak a saját szemükkel. A háború előtt Gerevich Aladár vívott, a háború után pedig Farkas Gizella asztaliteniszezett a falak között. Csak két név a számtalan klasszis közül, akik itt mutatták meg a tudásukat.
1948-tól az 1960-as évek végéig működött a Vigadó mellett a népkerti szabadtéri színpad, ahol színielőadásokon és koncerteken szórakozhatott a közönség. 1958-ban például a világhírű énekesnő, Josephine Baker is fellépett a színpadon.
1985 és 1997 között a Vigadó nem működött, ezek voltak a hanyatlás évei. 1997-ben Puskás Péter tervei alapján felújították. Majd 2017-ben történt utoljára egy nagyszabású felújítás, amikor Dr. Barkóczi István tulajdonába került a patinás épület.
2023 decemberében egy könyv jelent meg a Népkert történetéről, majd 2024 nyarán Sisi-emléknapra került sor a közkertben, ahol útjelző és információs táblák kerültek elhelyezésre. Ezek a fejlesztések is Dr. Barkóczi Istvánnak köszönhetőek.
