Miskolc nem csupán beton és vas, vagyis épületek összessége. Településünk a szívünk közepe. Ide kötnek emlékeink. Ez a város életünk színhelye, a közös szenvedélyünk, amiért sok ezren rajongunk. Egy-egy emblematikus helyszíne a Szinva völgyének emlékek kavalkádját indítja meg szívünkben.
Most kedves olvasóink hozzászólásain keresztül elevenítjük fel a Mese cukrászda egykori varázslatos világát. Miskolcot a városlakók közössége jelenti! Miskolc bennünk él!
„Sikeres érettségimet itt ünnepeltük meg édesapámmal, de régen is volt… azóta már apukám se él”
„Ott voltam tanuló, illetve az első munkahelyem, imádtam ott lenni! Minden nagyon finom volt, a cukrászok szuperek voltak! Sajnos, hogy ez minden már csak emlék.”
„A Mese cukrászda miatt lettem vendéglátós. Nyolcadikos voltam amikor a barátnőm elsős volt és itt volt tanuló. Elvarázsolt a hely. Imádtam bejárni hozzá.”
„Ebben a csodálatos cukrászdában voltam tanuló 3 évig. A barátnőm Márti Jászberényi is írta, hogy volt benne valami varázslatos. Kárpáti Lászlóné, Csöpike néni volt a vezetője. Mindig szeretettel gondolok erre az időszakra, ami nagyon élménydús volt.”
„Mese krémes, csokiszelet, gesztenyepüré mind nagyon finom volt szinte mindennap jártunk anyukámmal.”
„Volt egy nagyon finom gyümölcs kehely azóta sem ettem olyan finomat, ennek 42 éve, szép örök emlék maradt.”
„Itt nőttem fel ezen a téren. Minden nap fagyiztam itt, és a süti is nagyon finom volt. A szökőkútban is sokat vizeskedtünk a többi gyerkőccel. Minden ablakára más mesefigura volt festve. Emlékszem be lehetett látni a cukrász részre, és élvezettel néztük ahogy a tálca krémest készítik. Nagyon jó volt, szép emlék. Hiányzik. Jó volna, ha még működne.”
„1999-ben itt randiztam.”
„A mögötte lévő panelben nőttem fel. 
Na meg a mese krémes, somlói, sarokház…a legjobb sütik itt voltak.”
