Változik a világ, gyengül, ami erős
És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt.
/Arany János: Toldi estéje, 1848/
Egész alakos szobrot Hajós Alfrédnak!
2. rész
Szoborról, országzászlóról, kulturális hegemóniáról
A rendszerváltoztatás óta eltelt emberöltő az acélváros kulturális hegemóniájának másodvirágzásaként is elmesélhető. Miközben az eltérő értékrendeket képviselő helyi politikai csoportok egymásnak adták a kulcsot a Városházán, addig az identitást formáló progresszív kulturális erőtér változatlan maradt, az elmúlt három évtizedben kulturális értelemben vett korszakváltásról aligha beszélhetünk városunkban.
„Az (szerk. 1969. március 21-ei) ünnepi tanácsülés után délelőtt 11 órakor ragyogó napsütésben, mintegy 8—10 ezer ember gyűlt össze, a megyei pártbizottság székháza és a Népkert közötti térségen, hogy részvevője és tanúja legyen a jubileum alkalmából emelt munkásmozgalmi emlékmű felavatásának.” – számolt be az Észak-Magyarország 1969. március 24-ei lapszáma.
A sportcsarnok építése már zajlott a Népkertben, amikor felállították Kerényi Jenő alkotását a „feledhetetlen 133 nap” emlékére.
Küzdelmek, elszánt harcok után a dolgozó magyar nép az épülő szocializmus tágas, biztató világából tekint vissza nemzeti történelmünk tündöklő üstökösére, a fél évszázad előtti forradalmi időszakra, a dicső Tanácsköztársaságra — hangsúlyozta az avató ünnepségen Havasi Béla elvtárs.
A munkásmozgalmi emlékmű helyén eredetileg az Országzászló állt, amelyet 1934 augusztusában avattak fel, majd az 1950-es években elbontották. A történetnek itt még nincs vége, hiszen 2011 nyarán a Tanácsköztársaság dicsőségét hirdető emlékművet bontották el, helyére – az eredeti tervek alapján újraalkotott – Országzászló emlékművet állították. Ekkor helyezték a jelentős művészeti értéket képviselő Géniusz szobrot a Generali Aréna elé, a szökőkút mellé.
Ellentétben Kerényi Jenő Munkáskezek című (a Kilián városrészben található) alkotásával, a Géniusz szoborhoz érzelmileg alig kötődnek a miskolciak, a legtöbben arra a kérdésre sem tudnának válaszolni, hogy milyen szoboralak áll a Generali Aréna előtt. Úgy is fogalmazhatnánk nem nőtt a városrész arculatához az alkotás, vagyis az áthelyezése sem borzolná a kedélyeket.
A Miskolc utcáin lokálpatrióta közösség hat igazsága:
1. A kultúra szellemi hatalmat jelent, s ez a szellemi hatalom egyik legfőbb forrása a fizikai hatalomnak. /Kornis Gyula/
2. A Géniusz szobor városunkban a progresszív kulturális hegemóniának művészi szinten megfogalmazott eleme.
3. A jövő feladata: kultúraváltással (nem megtagadni, hanem) meghaladni az acélváros korszakát.
4. A polgári világ értékei csipkerózsikai álmukból ébredeznek a Népkertben és környékén: Népkerti Vigadó felújítása, Országzászló állítása, Sisi-sétány kialakítása, Kálvária újjászületése.
5. Hajós Alfréd személye a Szinva völgyében összeforrott a polgári világ értékeivel.
6. A kulturális korszakváltás szimbolikus: Géniusz szobor megy, Hajós Alfréd szobor jön.
fotó forrása: Fortepan / Urbán Tamás
