A Felvidék Ház Baráti Társaság tagjaiként Mács Ildikó szakmai igazgató vezetésével lélekemelő kiránduláson vettünk részt június 26-27-én Felső-Gömörben a Szeressük vissza Felvidéket! gondolat jegyében.
Utunkon a gömöri születésű B. Kovács István régész, muzeológus, néprajzos volt a vezetőnk, aki számos könyvet írt a térség nevezetességeiről, emlékhelyeiről, múltjáról.
Meglátogattuk a bátkai általános iskolát, ahol a környékbeli kis falvak ötszáz magyar diákját oktatják, erősítik nyelvükben, magyarságukban. Az igazgatóhelyettes, Gyurán Ágnes szólt a nehézségeikről, a gyerekek iskolába utazásának megszervezéséről, a társadalmi és nyelvi problémákról, de szólt arról is, hogyan ismertetik meg tanulóikat tájegységük szépségeivel, múltjával. Bemutatta az Összetartozás kertjét és az író, publicista, szerkesztő Mács Józsefről, Bátka nagy szülöttéről elnevezett könyvtárat.
Apró falvak csodálatos imahelyeit kerestük fel, jártunk a jánosi bencés apátsági templomban, a zsípi gótikus istenházában és a felsővályi református erődtemplomban. Megtekintettük a füleki várat, valamint Péterfalát, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Tőzsér Árpád felvidéki író, költő, irodalomtörténész szülőfaluját. Várgedén a Kubinyiakra, Tornalján a Tornallyai családra emlékeztünk. Petőfi Sándor nyomába eredtünk, meglátogattuk barátjának, Adorján Boldizsárnak a sírját Gortvakisfaludon, megtekintettük nagy költőnk péterfalai mellszobrát a Magyar Közösségi Ház előtt. Nemesradnóti szobruk előtt Pósa Lajosra és Radnóti Miklósra emlékeztünk.
Méhi község főterén a B. Kovács István régész vezetésével 1982-ben feltárt, mintegy négyezer éves emberalakos urnák és istenszobrok másolata ismertetett meg bennünket a térség bronzkori népességének különleges temetkezési szokásaival.
Hanván megismerkedtünk Juhász Istvánnal, a felvidéki magyar kultúra mecénásával, aki a napokban kapott Magyar Örökség-díjat értékmentő munkásságáért. Támogatta Igó Aladár fafaragó művészt, szoborparkot hozott létre alkotásaiból, kiállítást szervezett festményeiből, kisebb műveiből. Szobrot állított a költő, író Tóth Elemérnek, Mács Józsefnek és Igó Aladárnak, felújíttatott két régi parasztházat a maga költségén. Hanván megtekintettük Tompa Mihály sírját, egykori házát.
Szállásunk a rimaszombati Csillagházban volt, esti sétánkon megnéztük a város főterén álló Tompa Mihály-szobrot, a gömöri születésű Izsó Miklós híres Petőfi-szobrát, valamint a Gömör Múzeum klasszicista épületét és az egykori Megyeháza elegáns tömbjét. Megtekintettük a rab prédikátoroknak emléket állító alkotást a Csillagház szomszédságában.
A felvidéki magyarság küzdelmeit megismerve, identitásunkban megerősödve tértünk haza azzal a meggyőződéssel, hogy folytatni kell a felvidéki kirándulásokat; támogató jelenlétünkkel, érdeklődésünkkel segíteni kell ott élő nemzettársainkat nyelvük, hitük, magyarságuk megtartásában, megőrzésében!
írta: Dr. Szabó Istvánné
